A papír elektrosztatikus feltöltődése
A gépmesterek ismerik a problémát: az ívek egymáshoz tapadnak, mert elektromosan fel vannak töltődve. A következmény: a berakó egyszerre több ívet szív fel az ívoszlopról, és leáll a gép. A sztatikus elektromosság oka vagy az elektronok hiánya (pozitív töltés), vagy elektrontöbblet (negatív töltés) a papír felületén. Sztatikus feltöltődés elsősorban akkor lép fel, ha túlszáraz, papírokat dolgoznak fel túl alacsony légnedvesség mellett. Mind a papír nedvességének, mind a gépterem relatív légnedvességének a kritikus alsó határa 40–42% körül van (sztatikus elektromosság = nem áramló elektromosság).
Ellenszerek: • A papír nedvességtartalma 45% és 55% között legyen, mert a papír vezetőképessége, és ezzel a sztatikus elektromosság levezetése a nedvességtartalommal növekszik. • A munkahelyiségek 50–55% relatív légnedvességre legyenek klimatizálva ill. nedvesítve. A légnedvesség jelentősen csökken a fűtött helyiségekben a hideg évszakban. • Az antisztatikus berendezések, mint a töltést levezető elektródák és az ionfúvókák csökkentik az elektrosztatikus feltöltődést. Az ionizáló készülékek megnövelik a levegő vezetőképességét és megakadályozzák a sztatikus töltések felhalmozódását.
Ráncosodás, gyűrődés
A nyomtatás során gyakran a rosszul klimatizált, nem síkban fekvő papír, valamint a hullámos szélű, tányérosodó (kiöblösödő) vagy sztatikusan feltöltődött papír miatt keletkeznek ráncok. A berakó vagy a papír átadásának rossz beállítása szintén ráncosodást okozhat. Hogy a nyomathordozók síkban feküdjenek a

nyomtatás során, raktározás és szárítás közben megfelelően klimatizálni kell őket. A papír például nagyon érzékenyen reagál a nedvesség ingadozására. Raktározás közben ezért ügyelni kell a lehetőleg állandó légnedvességre és hőmérsékletre. A papír relatív nedvessége 50% és 55% között legyen, a hőmérséklet pedig mindig 20°C és 22°C között.
Ha ráncok keletkeznek, ennek oka a gép hibás beállítása is lehet, mindenekelőtt a berakónál. Ráncosodást okozhatnak például a rosszul beállított vagy szoruló alsó illesztékek vagy a túl erősen húzó oldalmérték a túl szorosra állított leszorítók, valamint a túl erős fúvólevegő. Az ívátadásnál rosszul beállított levegő is hozzájárulhat a ráncosodáshoz. További ok lehet a rosszul működő vagy lszenynyeződött ívfogó, amely deformálja az ívet, vagy ha a gumikendős henger és nyomóhenger között túl nagy vagy egyenetlen a nyomásfeszültség. Ez az íveket „meggyúrja”, és szintén ráncokat okoz.
Ellenszerek: • Jó síkfekvésű nyomathordozókat használjunk. • Ellenőrizzük az alsó illesztékeket. • Ellenőrizzük az oldalillesztékeket. • Ne állítsuk túl szorosra a leszorítókat. • Csökkentsük a fúvólevegőt a berakónál. • A lehető legjobban állítsuk be a levegőt az ívátadásnál. • A lehető legjobban állítsuk be a szorítónyomást. • Ellenőrizzük az ívfogókat, tisztítsuk meg és adott esetben állíttassuk be őket.
Feltépődés, rupfolás 
Feltépődésen azt értjük, amikor részecskék szakadnak ki a papír felületéből, vagy a nyomathordozó felülete felszakad nyomtatás közben. Így megsérülhet a gumikendő, gyakrabban kell mosni, és erősen romlik a nyomtatás minősége. A feltépődés túl kis felületi szilárdság esetén lép fel. Ez azt jelenti, hogy a festék húzóssága nagyobb, mint a papír rostjainak egymáshoz való kötődése illetve a pigmentek kötődése a mázban. Oka lehet még a nem elegendő enyvezés vagy a máz rossz rögződése a papír felületén.
Ellenszerek: • Lágyabb festéktípus alkalmazása. • A festék húzósságának csökkentése (nyomóolaj hozzáadásával). • A gép melegre járatása. • A dörzshengerek hőmérsékletének növelése (festékezőmű-temperálás). • A gép sebességének csökkentése, hogy ezzel csökkentsük a papírra gyakorolt húzóerőt. • Quick release (gyorseleresztő) gumikendő alkalmazása. • Jobb minőségű papír használata.
Emulgeálódás
Az emulzió festék és nedvesítő folyadék keveréke. A nedvesítő folyadék kis cseppekben, egyenletesen oszlik el a festékben. A „stabil emulzióban” a víz aránya mintegy 20%-os. Ha ennél több, az megzavarja a festék hasadóképességét. Megszakad a folyamatos festéktovábbítás. Az emulzió instabillá válik, a festék „lehúzódik”, emulgeálódik. A nedvesítő folyadék túl magas aránya a festékben illetve a túl alacsony pH-érték elősegíti az emulgeálódást. Típusuktól függően a festékek különböző módon reagálnak. A kevert festékek, fluoreszkáló festékek és a fémes festékek érzékenyebbek a rendes skálafestékeknél. Az emulgeálódott festékeknél megnövekszik a száradási idő és a lehúzódás veszélye.
Ellenszerek: • A festék-nedvesítőfolyadék-egyensúly helyes beállítása és nyomtatás közben a folyamatos ellenőrzés. • Emulgeálódott festék esetén mossuk meg a hengereket és határozzuk meg újból a kenődési határt. • Ellenőrizzük és rendszeresen cseréljük a nedvesítő folyadékot (az ideális nedvesítő folyadék vízkeménysége 8–12°dH, a pH-értéke 4,8–5,5; a hőmérséklete 10–15°C). • Alcolor-nedvesítőműnél: válasszuk le a köztes hengert a festékezőműről, használjunk keresztáramú ventilátort. • Kerüljük a gyakori előnedvesítési és utánnedvesítési szüneteket (beigazításnál illetve rövid gépállásoknál). • Ellenőrizzük és optimáljuk a festékező és nedvesítő hengerek beállítását. • A forma kis festékfogyasztása esetén egy plusz festékfogyasztó csík (a lemezen) stabilizálhatja a festék-víz egyensúlyát.
Szellemkép, sablonozás 
Szellemképen azt a jelenséget értjük, amikor a nyomóformának azon elemein kívül, amelyeket nyomtatni akarunk, a felületen más motívumok is megjelennek negatívban vagy pozitívban. Ezek a „sablonok” vagy „szellemképek” úgy keletkeznek, hogy a felhordó hengerek többször is végiggördülnek a lemezen, és ennek következtében egyes helyeken hiányzik a festék - vagy túl sok van belőle. Az elhasználódott (kemény)vagy rosszul beállított festékező hengerek elősegítik a szellemképek keletkezését, és a gyenge pigmentáltságú festékeknek nagyobb a hajlama a sablonozásra. A szellemképek ellen segít az optimálisan beállított festék-nedvesítőfolyadék-egyensúly,mivel a túl sok víz kedvezőtlen hatással van a nyomatminőségre.
Ellenszerek: • A hengerek ápolására csak megfelelő mosófolyadékokat használjunk. Ha hetenként mosópasztát alkalmazunk, az eltávolítja a mészlerakódásokat és regenerálja a hengereket. • A hengereket a kezelési útmutató alapján állítsuk be és a beállítást rendszeresen ellenőrizzük. • Az elhasználódott hengereket cseréljük ki. Az öregebb hengerek gumifelülete üvegessé és simává válik. Ennek során megnövekszik a keménység, és a hengerek széle tölcséresen kiöblösödik. Fokozott kopás válik láthatóvá. • Maximális oldalirányú eldörzsölést állítsunk be. • Állítsuk be a festékfelhordó hengerek oldalmozgását. • Vigyük arrébb az oldaldörzsölés kezdőpontját. • Csökkentsük a nedvesítő folyadék mennyiségét (száradási határ). • Használjunk magas pigmentáltságú festékeket. • Kapcsoljuk be a Vario-t. • Fordítsuk meg a nyomóformát (előkészítés).
Foltosodás, felhősödés
Foltosodáson (angolul mottling vagy backtrap mottling) a gépmesterek a felhős kinyomást értik. Ez a papír festékfelvételi és festék-visszahasadási viselkedése következtében áll elő, amely részben egyenetlen. Ha a papír foltos illetve már a mázában van bizonyos felhősség, akkor részben egyenetlenül veszi fel a festéket. A következő nyomóművek gumikendőire (négyszínes íves ofszetnyomtatásnál) a nyomatról a festék visszahasad, azaz egy része visszakerül. Amennyiben a festék papírba való behatolása nagyon egyenetlen, ez a visszahasadás után egyenetlen nyomatként mutatkozik meg. A „felhős kinyomás” az ofszetnyomtatás legösszetettebb problémái közé tartozik. Hogy a hiba okaként be tudjuk határolni a nyomtatáshoz használt papírt, összehasonlítást kell végezni, a felhős nyomat képe megegyezik-e a papír struktúrájával. Ezt átnézeti fényben vagy UV-fényben lehet megtenni. Speciális festékkel végzett törlési teszttel láthatóvá lehet tenni a festéknek a papíron tanúsított felszívódási viselkedését is. Ezzel bizonyítani tudjuk, hogy a hiba a papírban van.
Ellenszerek:

Ha tisztán a papír okozza a felhős kinyomást, akkor nem marad más hátra, mint másik papírt használata.
Keresztcsíkok
Ezek a nyomatkép olyan hibái, amelyek világos vagy sötét csíkokként a nyomtatási irányra keresztben helyezkednek el.

A keresztcsíkoknak a legkülönbözőbb okai lehetnek. Beállítási hibák mellett a rácsátmenetek („ferlaufok”) hibái (előkészítési hibák) is szerepet játszanak. Befolyásolják még a csíkok képződését a szennyeződések, mint a nyomatbeporzó por vagy a papírmáz lerakódása, a gumikendő vagy a lemez sérülései, a festék-/nedvesítőfolyadék-adagolás és a festék minősége. Csíkokat ezen kívül még a gép is okozhat, például a festékező- és nedvesítőmű hibás beállítása, vagy a legördülési hibák (túl nagyszorítónyomás). Tónolási csíkok keletkeznek a hengerek relatív oldalmozgása miatt a nyomólemezen.
Ellenszerek a gép okozta csíkozásnál: • A hengerek ápolására csak megfelelő mosófolyadékokat használjunk. Ha hetenként mosópasztát alkalmazunk, az eltávolítja a mészlerakódásokat és regenerálja a hengereket. • A hengereket a kezelési útmutató alapján állítsuk be és a beállítást rendszeresen ellenőrizzük. • Az elhasználódott hengereket cseréljük ki. Az öregebb hengerek gumifelülete üvegessé és simává válik. Ennek során megnövekszik a keménység és a hengerek széle tölcséresen kiöblösödik. Fokozott kopás válik láthatóvá. • Kapcsoljuk ki a felhordó hengerek oldalmozgását. • A nedvesítő dörzshengernek tisztának és vízszeretőnek kell lennie. • A hengerek csapágyainak rendben kell lenniük (ne legyen játékuk, ne szoruljanak). • Zsírozzuk meg a hengerek csapágyait. • Ha gyengén állítjuk oda a felhordó hengereket a nyomólemezhez, akkor a felfutási és lefutási perem által okozott ütések csökkennek. • A futógyűrűk legyenek tiszták és zsírmentesek. • A kalibrált gumikendő-alátétek legyenek tiszták, valamint megfelelően méretre vágottak és megfelelően felhelyezettek. • A lemez és gumikendő közötti szorítónyomás 0,1 - 0,13 mm legyen. • A gumikendő és az (ellen)nyomóhenger közötti szorítónyomást a nyomathordozó felületének függvényében állítsuk be. Kerüljük a túl nagy szorítónyomást.
Elkoszolódás
Az elkoszolódásnál a sötétebb festékek a gumikendőről a nyomólemez közvetítésével a következő festékezőműbe vándorolnak és elpiszkolják a világos festéket. A nedvesen történő egymásra nyomásnál a különböző színű festékek húzósságát be kell egymáshoz állítani. Ennek ellenére megtörténhet, hogy az első nyomóművekből származó sötétebb festékek a hátsó nyomóművekben levő világosabb színeket elpiszkolják (főleg a sárgát).
Ellenszerek: • Álljunk át másik festéktípusra. • A világos színt tegyük közelebb a berakóhoz. • A színsorrendnél vegyük figyelembe a „rasztert a tónus előtt” tapasztalati szabályt. • Növeljük a nedvesítő folyadék adagolását a világos színeknél.

Pontcsökkenés
Ha a nyomat rácspontjainak mérete kisebb, mint az eredetié (filmé, nyomólemezé), azt pontcsökkenésnek („kihegyesedésnek”, „kiélesedésnek”) nevezzük. Ez a jelenség már az előkészítés során felléphet. Ezen kívül különböző olyan paraméterek érvényesülnek, amelyek befolyásolják a lemez kopását: • A lemez rendes kopása. • A papírmáz vagy a nyomatbeporzó por („púder”) lerakódása a gumikendőn • Alkalmatlan (súroló hatású anyagot tartalmazó) lemeztisztító. • Ha a nedvesítő folyadék pH-értéke túl alacsony, a rácspontok oldalról bemaródhatnak. • A túl nagy alkoholtartalom megtámadhatja a nyomóelemeket. • Az illékony (VOC) mosófolyadékok a nyomólemez sérülését okozhatják.
Ellenszerek: • Használjunk alkalmas nyomólemezeket. • Használjunk a nyomólemezhez megfelelő lemeztisztítót és mosófolyadékokat. • Kerüljük a dörzshatású púdert (kalciumkarbonátot). • A nedvesítő folyadékot mindig az előírásoknak megfelelően készítsük el (pH-érték, alkoholkoncentráció). Az ideális nedvesítő folyadék vízkeménysége 8–12°dH, pH-értéke 4,8–5,5 és a hőmérséklete 10–15°C.
Pontnövekedés / Az árnyalati érték növekedése
A pontnövekedésen (teltebbé válásán) azt értjük, amikor a nyomat rácspontjainak mérete nagyobb, mint az eredetié (filmé, nyomólemezé). Az árnyalati érték növekedésének meghatározásához szükség van egy definiált rácsmezővel összekapcsolt telitónusmezőre. Az árnyalatiérték-növekedés problémája már a nyomóforma készítése során felléphet. Igaz ugyan, hogy a pontnövekedést nem lehet teljes mértékben elkerülni a nyomógépben, nem szabad azonban, hogy meghaladjon egy bizonyos mértéket. A pontnövekedés függ a festék fajtájától, a festék mennyiségétől, a festékezőmű hőmérsékletétől, a nyomathordozó felületétől, a szorítónyomástól, a gumikendőtől, és a nedvesítő folyadéktól illetve a nedvesítő folyadék mennyiségétől.
Ellenszerek: • Ismert festéksorozat, lehetőleg adalékok nélkül. Nyomtassunk a saját denzitási szabványunk keretein belül. • Elő-hátoldalnyomásnál figyelembe kell venni az előoldalnyomtatás nagyobb pontnövekedését (kb. 2%). • Használjunk alkalmas elő-hátoldalnyomó festéket. • A festékezőmű-temperáló berendezést 27–30°C-ra állítsuk be. • Adott példányszám nyomása közben kerüljük a nyomathordozó váltását. • A lemez és a gumikendő közötti szorítónyomás 0,1, max. 0,13 mm legyen. • A gumikendő és az (ellen)nyomóhenger közötti szorítónyomást a nyomathordozó felületének függvényében állítsuk be. Kerüljük a túl nagy szorítónyomást. • A nyomdában egyetlen meghatározott típusú gumikendőt használjunk (szabványosítás). • Csak tanúsított mosófolyadékokat használjunk a tisztításhoz. • Az új gumikendőket felrakás után vízzel mossuk le, hogy így távolítsuk el a hintőport. • Az újonnan felfeszített gumikendőket még egyszer utána kell húzni. • Kicsivel a száradási határ fölött adagoljuk a nedvesítőfolyadék mennyiségét és pontosan tartsuk be a festék-nedvesítőfolyadék egyensúlyát. • Optikailag ellenőrizzük a háromnegyed-árnyalatokat szálolvasó nagyítóval.

Ponttorzulás, eltolódás 
Ha megváltozik a rácspont alakja, ponttorzulásról beszélünk. Ekkor olyan a nyomatkép, mintha el lenne tolva. A kerek rácspont oválissá válik. Kétféle ponttorzulás létezik. Az egyik a nyomtatás irányában (kerületi eltolás), a másik a nyomtatás irányára keresztben (oldaleltolás). Ez az effektus minőségromlást okoz, és a lemezhenger (gumikendős henger) nyomóhenger cilindercsoportjának legördülési viszonyaival, valamint az anyagok által gyakorolt hatásokkalfügg össze.
Ellenszerek: • Ellenőrizzük a nyomás odaállítását, és ha kell, csökkentsük. • Tartsuk be a borítás előírt magasságát (ellenőrizzük cilinder-mérőórával). • A gumikendőket gondosan húzzuk meg, és a megfeszítésükhoz használjunk nyomatékkulcsot. • A gumikendőket a rajtuk megjelölt szálirányban rögzítsük a nyomógépben. • Tisztítsuk meg az ívfogókat és, ha kell, állíttassuk be őket.
A száradás lelassulása
Ha a festék túl lassan szárad az ívoszlopban, a száradás lelassulásáról beszélünk. Ez a továbbfeldolgozásnál (a kötészeten) vagy szállítás közben a festék ledörzsölődését okozza a nyomatokról. A száradás lelassulásának oka többnyire a festék, az adalékok és a nedvesítő folyadék közötti kölcsönhatás. Ha például a nedvesítő folyadék pH-értéke 4,7 alá csökken, számítani kell a száradás lelassulására. A helytelenül adagolt adalékok (szárítók), az ívoszlop túl alacsony hőmérséklete vagy a túlzottan emulgeálódott festék is lassítja a száradást. Alapvetően érvényes, hogy minél vastagabb a festékréteg, annál lassabb a száradás.
Ellenszerek: • A festék és papír optimális beállítása egymáshoz (kérdezzük meg a gyártókat). • A nedvesítő folyadék pH-értéke ne csökkenjen 4,7 alá. • Kerüljük a festék emulgeálódását. • Az adalékokat feltétlenül a gyári adatok szerint adagoljuk. • Ha kicsi a forma festékfogyasztása, tegyünk a formára további festékfogyasztó csíkokat. • Kerüljük a vastag festékrétegeket (alkalmazzunk színvisszavételt vagy használjunk magas pigmentáltságú festéket). • Használjunk IR- (infravörös) szárítást. • Ha meg akarunk menteni egy munkát, lakkozzuk felül olaj- vagy diszperziós lakkal.
Forrás: Profi tipp - Megoldások géptermi problémákra - Kiadás: 2008/2 |